Német érettségi vizsgaprogram

Általános ismertető a német nyelvű érettségiről

Az 1995/84. tanügyi törvény szerint minden líceumot végzett diáknak, szaktól függetlenül, joga van részt venni a német érettségin, amit C nyelvi kompetencia felmérő vizsgának neveznek.

A vizsgát minisztériumi határozat alapján szervezik meg a tanintézmények. Ennek megfelelően a német érettségi három részből áll:

Hallás utáni szöveg értése (Hörverstehen)
Írásbeli, olvasott szöveg értése (Schreiben, Leseverstehen)
Szóbeli (Sprechen)

Német (C) vizsga időpontja: 2013. június 25–28.

Metodológia

A nemzetközi tantervet figyelembe véve a német érettségit az érvényben lévő iskolai tantervek alapján szervezik meg, és az elért szintek megfelelnek a Közös Európai Nyelvi Referenciakeretnek, mely értelmében:

Német nyelv mint első idegen nyelv: B2 szint mindenik kompetencia esetében

Német nyelv mint második idegen nyelv: B2 szint a hallott szöveg értése és a szóbeli, B1 szint az írásbeli

Német nyelv mint harmadik idegen nyelv: A2 mindenik kompetencia esetében

Értékelt kompetenciák

1. Szövegértés hallás után (Hörverstehen) vagy írásban (Leseverstehen) különböző kommunikációs helyzetekben:

A szöveg fő gondolatának a felismerése, a lényeges gondolatok kiemelése hallott és olvasott szövegek esetében.
Különböző szövegrészek, kulcsszavak kiemelése és megértése
Hallott és olvasott szövegek mondanivalójának felismerése, a szerző érzelmeinek és nézőpontjának elemzése
Bizonyos helyzetek elemzése egy mélyebb kutatás céljából, mely hozzásegít a helyes döntéshozatalhoz
Irodalmi szöveghez kapcsolódó elemek felismerése (téma, mondanivaló, szereplők, metaforák, szimbólumok)

2. Írásbeli értékelés

Filmek, könyvek, élmények és az ehhez kapcsolódó személyes kötődés bemutatása
Egyértelmű leírás, szóhasználat, szövegszerkesztés
Beszámoló, esszé, fogalmazás, melyben figyelembe veszik a személyes vélemény kifejezését és a sokrétűséget, a vélemény alátámasztását érvekkel és példákkal
Kötőszavak használata szakszövegek esetében
Véleménykifejtő esszé írása
Érvelés, egy irodalmi szöveggel kapcsolatosan kialakított személyes vélemény kifejezése

3. Szóbeli értékelés

Egyéni vélemény, ötletek egyértelmű kifejezése (a mondanivaló logikus felépítése)
Hipotézisek megfogalmazása és ezek kifejtése
Válaszadás kérdésekre bizonyos témakörökben
Az ötletek és személyes vélemények megfelelő kifejezése
Tartalom, szövegösszefüggés, kifejezőerő
Érvelések és ezek alátámasztása
Megfelelő kifejezések használata (formális vagy informális)
Szövegek tartalmának saját szavakkal történő összefoglalása
Szövegek kapcsolata személyes élményekkel
Egy szöveg összefoglalása, a fő gondolatok felsorolása néhány mondatban

4. Szövegtípusok az olvasott vagy hallott szövegértéshez:

A vizsgán különböző terjedelmű szövegekkel kell dolgozni, melyek tartalmazhatnak ismeretlen szavakat, különböző regiszterekben íródtak, közepes szinten:

Internetes oldalak
Enciklopédiákból kimásolt szövegek
Újságcikkek
Irodalmi szövegek
Funkcionális szövegek: levelek, űrlapok, tájékoztatók
Hivatalos levelek, reklámok, hirdetések, kérdőívek, jegyzőkönyvek, önéletrajzok
Személyes levelek
Bemutatók, interjúk

5. Szövegtípusok az írásbeli felméréshez:

Leírás: tárgyak, helyzetek, cselekvések, események összehasonlítása
Történet
Beszámoló, fogalmazás, bemutató
Személyes és hivatalos levél
Űrlapok, kérdőívek
Különböző témákkal kapcsolatos szövegrészek
Ötletterv
Esszé

6. Szóbeli tematika:

Személyes információ: életmód, tervek, hobby, tanulási stratégiák, szabadidő, kapcsolatok, barátok
Nyilvános szféra: kortárs életmód, környezet, technológiák, fiatalok jogai, tömegkommunikáció
Karrier: jövőbeli tervek, elméleti és gyakorlati problémák, munkahelyek, megfelelő felszerelések, munkahelyi viselkedés
Oktatás: felfedezések, kulturális élet, kulturális örökség, művészet

7. Szükséges nyelvhasználati tudás:

– információkérés és válaszadás
– információkérés bizonyos szolgáltatásokkal, élményekkel, cselekvésekkel, jelenségekkel kapcsolatban
– összehasonlítások megfogalmazása (tárgyak, személyek, események)
– cselekvés elutasításának indoklása
– kérés megfogalmazása
– megfelelő szókincs használata
– egy beszélgetés illedelmes megszakítása
– ajánlatok megfogalmazása
– segítség nyújtása vagy elfogadása
– valaki kijavítása, figyelmeztetése
– tanácsadás és kérés
– helyes érvelés, valaki meggyőzése
– nézeteltérés, illetve egyetértés kifejezése
– események, tárgyak, személyek összehasonlítása
– következtetések megfogalmazása
– bizonyosság és bizonytalanság kifejezése
– okok és következmények kifejezése
– óhajok, kívánságok kifejezése
– érzelmek kifejezése: szimpátia, bánat, kétség, félelem, aggódás
– döntés és ígéret kifejezése
– vélemények kifejezése és alátámasztása
– vélemények kérése
– ellentmondás kifejezése
– magyarázatok adása és részletek megmagyarázása
– ismétlés és újrafogalmazás kérése

8. Szükséges nyelvtani tudás:

– főnév: főnevek többes száma, gyűjtő főnevek
– melléknév: fokozás, összehasonlítás
– névelő: határozott/ határozatlan névelő
– névmás: személyes és birtokos névmások (jelzői birtokos névmás, önálló birtokos névmás) ragozása
– számnév
– ige: igeidők, szenvedő szerkezet, módbeli segédigék, feltételes mondat
– határozószó: mód, hely, idő, mennyiség, összehasonlítás
– kötőszavak: hely, idő
– mondattan: a szórend, előidejűség, egyidejűség, közvetlen/közvetett beszéd