Közgazdaságtan érettségi vizsgaprogram

Közgazdaságtan érettségi vizsgaprogram

Közzétéve a(z) Közgazdaságtan oldalon


A tantárgy

A 2013-as érettségi vizsga keretében a közgazdaságtan – szaknak megfelelően –választható tantárgy, amelyből az E.d) írásbeli próba során lehet vizsgázni.

 

Kompetenciák

  • A közgazdaságtan alapfogalmainak helyes használata, a gazdasági élet alapvető jelenségeinek felismerése és összehasonlítása
  • A fogyasztók és termelők mint a piaci kereslet és kínálat képviselőinek jellemzése
  • A piac jellemzése a gazdasági változások szempontjából
  • A piacgazdasági résztvevők racionális magatartásának elemezése, értékelése és példázása
  • A gazdasági jelenségek elemzése

 

Tartalom

  1. 1.     A fogyasztó és a racionális fogyasztói magatartás
  • Szükségletek és erőforrások
  • A kereslet
  • A fogyasztó és a racionális fogyasztói magatartás (haszonáldozati/alternatív költség, hasznosság)
  1. 2.     A termelő/vállalkozó és a racionális termelői magatartás
  • A tulajdon és a szabad kezdeményezés
  • A kínálat
  • A termelési tényezők
  • Költségek, termelékenység, profit, gazdasági hatékonyság
  1. 3.     A piac és a gazdasági szereplők
  • Kereslet–kínálat–ár kapcsolata a piacgazdaságban
  • A verseny
  • A piac formái: a pénzpiac, a tőkepiac, a munkaerőpiac

 

Részletes követelmények

A közgazdaságtan ismeretanyagának tanulása során a megszerzett kompetenciák, mint a tudás és képességek az általános és közgazdasági szakmai műveltség részét képezik. A megszerzett ismeretek előkészítik a tanuló későbbi szakmai tanulmányait, segítik a konkrét pályaválasztásban, és alapot biztosítanak az egész életen át tartó tanulás mint az emberi erőforrás-fejlesztés követelményrendszerének megvalósításához.

Az érettségi vizsga követelményeiben a közgazdaságtan tananyaga és tevékenységformái jelennek meg.

A vizsga formája: írásbeli vizsga.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

  • a közgazdasági alapműveltsége birtokában felismeri-e a gazdasági élet alapvető jelenségeit, érti-e a változások fő tendenciáit,
  • tájékozott-e a piaci alkalmazkodás és befolyásolás alapvető eszközeit illetően,
  • a tanult ismeretkörben képes-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására a szakmai képzésbe bekapcsolódva,
  • rendelkezik-e a gazdasági folyamatok megismerésének, összefüggéseik felismerésének, a helyes döntések meghozatalának képességével,
  • ismeri-e a piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő tényezőket, a gazdasági racionalizálást,
  • tudja-e a makrofolyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában,
  • képes-e bemutatni a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, előnyeit a vállalatok, az ország szempontjából, a külpiacra lépés nehézségeit és az egyensúly megteremtésének problémáit,
  • ismeri-e a legfontosabb nemzetközi szervezeteket,
  • ismeretei alkalmasak-e a tanult elmélet és a tapasztalt gyakorlat összekapcsolására.

 

  1. 1.    Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések

Alapismeretek és összefüggések:

A közgazdaságtan tárgya és feladata
A közgazdaságtan rövid történetének ismertetése
Nagy közgazdászok munkásságának ismertetése
A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek bemutatása
A gazdaság alapelemeinek: gazdasági tevékenység, termelési tényezők, gazdasági körforgás felvázolása
Termelési lehetőség, szűkösség, választás, alternatív költség bemutatása
Annak felismerése és értelmezése, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás
A gazdasági rendszerek fogalma és fajtái, illetve azok megkülönböztetése
A munkamegosztás, a gazdaság erőforrásai, a termelési tényezők értelmezése
Az erőforrások szűkösségének és a közgazdaságtan szűkösségre adott válaszának értelmezése

Piaci alapfogalmak:

A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek bemutatása és értelmezése
Kereslet jellemzése
Keresleti függvény ábrázolása és elmozdulásának bemutatása
Kínálat jellemzése
Kínálati függvény ábrázolása és elmozdulásának bemutatása
Mennyiségi és minőségi változások közötti különbségek meghatározása a kereslet és a kínálat vizsgálatánál
A piaci egyensúly értelmezése és a piaci egyensúlytalanság eseteinek összehasonlítása
A Marshall-kereszt definiálása, ábrázolása, elemzése, az egyensúly bemutatása
A piac működésének, a piaci egyensúly kialakulása, mechanizmusának levezetése
Számítások végezése a keresleti és kínálati függvény ismeretében

 

 

  1. 2.    A fogyasztói magatartás és a kereslet

A fogyasztói döntés tényezői:

A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet, preferenciarendszer, hasznosság
A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, ár, nominál és reáljövedelem

 

A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján:

A hasznossági függvények ábrázolása és értelmezése
Különbséget tenni a teljes haszon–határhaszon–csökkenő határhaszon között
Gossen első és második törvényének bemutatása és alkalmazása
Feladatok megoldása és ábrázolása

 

A fogyasztó optimális választása és a kereslet:

A közömbösségi görbék és a költségvetési egyenes ábrázolása, felismerve a geometriai ábrázolás jelentőségét az optimális választásban
A költségvetési egyenes meredekségének értelmezése
A helyettesítési ráta és a határhaszon csökkenése közötti összefüggés bemutatása
Számítások végzése a fogyasztó optimális választásának meghatározásához
Az ár-, illetve jövedelemváltozás hatásának bemutatása a fogyasztói keresletre
Feladatok megoldása és ábrázolása

 

A kereslet:

A kereslet törvénye
A kereslet rugalmasságát jellemző tényezők, a kereslet rugalmasságát mérő mutatószámok meghatározása
Feladatok megoldása és ábrázolása

 

  1. 3.    A vállalat termelői magatartása és a kínálat

A vállalat:

A vállalkozás fogalma, céljai, piaci kapcsolatai, szervezeti formái

 

A termelés:

A termelékenység, jövedelmezőség és gazdaságosság értelmezése
A gazdasági hatékonyság értelmezése, a gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében
A termelési függvény felismerése és ábrázolása. Összefüggés a termelési, a határtermék és átlagtermék függvények között

 

A termelési költség:

Az alternatív költség és a költségcsoportok értelmezése
A költségfüggvények ábrázolása
A különféle költségek és profitok kiszámítása
A teljes, az átlagköltség és a határköltség függvények, valamint a termelési függvény és a költségfüggvények közötti összefüggés bemutatása
Feladatok megoldása

 

A piac formái és a kínálat:

A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása
A kínálatot meghatározó tényezők szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú távon
A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása tökéletes verseny, illetve monopólium esetén
A fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség meghatározása
Az üzemszüneti és a fedezeti pont bemutatása
A piaci szerkezet jellemzői és formái: a piacformák összehasonlítása
Feladatok megoldása

 

  1. 4.    A termelési tényezők piaca

A termelési tényezőpiac jellemzése:

A tényezőpiacok sajátosságai
A termelési tényezők keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása
A származékos kereslet fogalmának értelmezése

Az erőforrások kereslete és kínálata:

A határtermék-bevétel és a tényező határköltség fogalmának meghatározása, szerepének bemutatása az optimális tényező felhasználásban

A munkaerőpiac:

A munkakereslet és munkakínálat sajátosságai, a munkaerőpiac egyensúlya, a munkabér
Románia munkapiaci helyzetének jellemzése
Elemzés, ábrázolás és bemutatás kereslet–kínálat oldalról
Aggregált kínálat és kereslet
A munkanélküliség fogalma és fajtái. Munkanélküliségi ráta

A pénzpiac:

A pénz kialakulása és funkciói, a pénzkibocsátás
A pénzpiaci egyensúly és a kamatláb
A román bankrendszer jellemzése
A pénzkínálat és pénzkereslet értelmezése

A tőkepiac:

A tőkepiac jellemzése, a tőkebefektetés–kamat–profit összefüggésének bemutatása
Feladatok megoldása
Az értéktőzsde, a kötvény és a részvény összehasonlítása és árfolyama

 

  1. 5.    Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések

A mikro- és makroökonómiai megközelítés:

A mikro- és makro megközelítés különbségének értelmezése
Az egyes makroökonomiai mutatószámok értelmezése

Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon:

A makrogazdasági problémák értelmezése: munkanélküliség, infláció
Az infláció mérése, okainak bemutatása

 

  1. 6.    Az állam és a piacgazdaság

Az állam szerepe: Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai

 

A költségvetési és a monetáris politika:

A költségvetési és monetáris politika definiálása
Az állami költségvetés – a kormányzati kiadások, az állami transzferek szerepének leírása
A monetáris és fiskális politika előnyeinek és hátrányainak elemzése

 

  1. 7.    Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések

Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika:

Komparatív előny meghatározása, hatásának bemutatása a belső termelésre, a fogyasztásra, az árra
A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak, eszközeinek ismertetése
A külkereskedelem jelentőségének bemutatása
Vállalatok a nemzetközi piacokon:

A vállalatok külpiacra lépésének, a világpiaci verseny feltételeinek felvázolása
A vállalkozások külpiaci stratégiáinak bemutatása
A román gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából
Az árdiszkrimináció

A nemzetközi pénzügyi rendszer:

A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat meghatározó kategóriák és mutatók ismertetése: valuta és deviza
A valutaárfolyam alakulása
Nemzetközi fizetési mérleg felépítése, egyensúlyának és egyensúlytalanságának értelmezése
Az árfolyam politika lényegének, a lebegő és fix árfolyamok rendszerének bemutatása

A nemzetközi gazdasági szervezetek:

A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása
A legfontosabb EU-ismeretek: alapító országok, a bővítés szakaszai, intézményi rendszere, az integráció elmélyítésének szerződései

 

 alberth.JPG

Albert Hajnalka,

a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium közgazdaságtanára