Általános és szervetlen kémia érettségi vizsgaprogram az elméleti profilon tanulók számára

Általános és szervetlen kémia érettségi vizsgaprogram az elméleti profilon tanulók számára

Közzétéve a(z) Kémia oldalon


Elméleti profil

 

I. szint

  1. 1.     Az atom szerkezete.  Az elemek periódusos rendszere.
  • Atom. Elem. Izotóp.
  • Elektronhéjak. Alhéjak. Orbitálok.
  • Az elemek osztályozása: s, p, d és f mező elemei. Az 1., 2. és 3. periódus elemeinek elektronszerkezete.
  • Összefüggés az atom elektronszerkezete és az elem periódusos rendszerben elfoglalt helye között: fémes jelleg, nemfémes jelleg. Az elemek fémes és nemfémes jellegének változása a periódusos rendszer főcsoportjaiban és az 1., 2. és 3. periódusban.
  • A nátrium kémiai tulajdonságai:

Na + O2 →

Na + Cl2 →

Na + H2O →

  • A klór kémiai tulajdonságai:

Cl2 + H2 →

Cl2 + Fe →

Cl2 + H2O →

Cl2 + Cu →

Cl2 + NaOH →

Cl2 + NaBr →

Cl2 + KI →

  1. 2.     Kémiai kötések. Kölcsönhatások az atomok, ionok és molekulák között.
  • Ionos kötés. A NaCl ionkristály. A NaCl gyakorlati jelentősége.
  • Poláris kovalens kötés. Poláris molekulák: H2O és HCl.
  • Apoláris kovalens kötés. Apoláris molekulák: H2, N2 és Cl2.
  • Koordinatív kötés. Az NH4+ és H3O+ többatomos ionok.
  • Hidrogénkötés.
  • A víz fizikai tulajdonságai.
  • A Cl2 és HCl gyakorlati jelentősége.
  • Mól, móltérfogat, Avogadro-szám, gázok állapotegyenlete.
  1. 3.     Vizes oldatok
  • Oldatok. Ionos vegyületek és poláris molekulájú anyagok oldódása vízben. Az oldódást befolyásoló tényezők.
  • Oldatok koncentrációja: tömegszázalékos koncentráció és moláris koncentráció.

 

  1. 4.     Kémiai egyensúly. Sav–bázis egyensúlyok.
  • Savak (erős és gyenge) vizes oldata: HCl és HCN.
  • Bázisok (erős és gyenge) vizes oldata. NaOH és NH3.
  • Sav–bázis konjugált párok.
  • Erős egyértékű savak és erős egyértékű bázisok vizes oldataiban a pH meghatározása. Indikátorok: lakmusz és fenolftalein (a szín változása a pH függvényében).
  • Sav–bázis reakciók. Semlegesítési reakció.
  1. 5.     Elektrokémiai fogalmak
  • Oxido-redukciós folyamatok. Oxidációs szám. Redoxi reakciók együtthatóinak meghatározása. Oxidálószer, redukálószer.
  • Redoxi reakciók alkalmazásai: Daniell-elem, ólomakkumulátor (szerkezet és működés). Korrózió és korrózió elleni védekezés.
  • NaCl olvadék és NaCl oldat elektrolízise.
  1. 6.     Termokémiai fogalmak
  • Exoterm és endoterm reakciók
  • Reakciók entalpia változása. Szénhidrogének égése – égéshő. Hess törvénye.
  1. 7.     Reakciókinetikai fogalmak
  • Lassú és gyors reakciók. Katalizátorok. Inhibitorok.
  1. Kémiai számítások
  • Sztöchiometriai számítások. Anyagok tisztasága.
  • Oldatok tömegszázalékos és moláris koncentrációjának kiszámítása.
  • pH-számítás: erős savak és erős bázisok oldatában.

 

Elméleti profil

II. szint

  1. 1.     Az atom szerkezete. Az elemek periódusos rendszere.
  • Atom. Elem. Izotóp.
  • Elektronhéjak. Alhéjak. Orbitálok.
  • Az elemek osztályozása: s, p, d és f mező elemei. Az 1., 2., 3. és 4. periódus elemeinek elektronszerkezete.
  • Összefüggés az atom elektronszerkezete és az elem periódusos rendszerben elfoglalt helye között: fémes jelleg, nemfémes jelleg. Az elemek fémes és nemfémes jellegének változása a periódusos rendszer főcsoportjaiban és az 1., 2. és 3. periódusban.
  • A nátrium kémiai tulajdonságai:

Na + O2 →

Na + Cl2 →

Na + H2O →

  • A klór kémiai tulajdonságai:

Cl2 + H2 →

Cl2 + Fe →

Cl2 + H2O →

Cl2 + Cu →

Cl2 + NaOH →

Cl2 + NaBr →

Cl2 + KI →

  1. 2.     Kémiai kötések. Kölcsönhatások az atomok, ionok és molekulák között.
  • Ionos kötés. A NaCl ionkristály. A NaCl gyakorlati jelentősége.
  • Poláris kovalens kötés. Poláris molekulák: H2O és HCl.
  • Apoláris kovalens kötés. Apoláris molekulák: H2, N2 és Cl2.
  • Koordinatív kötés. Az NH4+ és H3O+ többatomos ionok. Komplex vegyületek: Tollens-reagens, Schweizer-reagens, nátrium-tetrahidroxo-aluminát.
  • Hidrogénkötés.
  • A víz fizikai tulajdonságai.
  • A Cl2 és HCl gyakorlati jelentősége.
  • Mól, móltérfogat, Avogadro-szám, gázok állapotegyenlete.
  1. 3.     Vizes oldatok
  • Oldatok. Ionos vegyületek és poláris molekulájú anyagok oldódása vízben. Az oldódást befolyásoló tényezők.
  • Oldatok koncentrációja: tömegszázalékos koncentráció és moláris koncentráció.
  1. 4.     Kémiai egyensúly. Sav–bázis egyensúlyok.
  • Kémiai egyensúly törvénye (tömeghatás törvénye): Kc, Ka, Kb, Kw.
  • A kémiai egyensúlyt befolyásoló tényezők. Le Chatelier elve.
  • Savak (erős és gyenge) vizes oldata: HCl és HCN.
  • Bázisok (erős és gyenge) vizes oldata. NaOH és NH3.
  • Sav–bázis konjugált párok.
  • Erős egyértékű savak és erős egyértékű bázisok vizes oldataiban a pH meghatározása. Indikátorok: lakmusz és fenolftalein (a szín változása a pH függvényében).
  • Sav–bázis reakciók. Semlegesítési reakció.
  1. 5.     Elektrokémiai fogalmak
  • Oxido-redukciós folyamatok. Oxidációs szám. Redoxi reakciók együtthatóinak meghatározása. Oxidálószer, redukálószer.
  • Standard redoxi potenciálok.
  • Redoxi reakciók alkalmazásai: Daniell-elem, ólomakkumulátor (szerkezet és működés). Korrózió és korrózió elleni védekezés.
  • NaCl olvadék és NaCl oldat elektrolízise.
  1. 6.     Termokémiai fogalmak
  • Exoterm és endoterm reakciók
  • Reakciók entalpia változása. Szénhidrogének égése – égéshő. Hess törvénye.
  1. 7.     Reakciókinetikai fogalmak
  • Lassú és gyors reakciók. Katalizátorok. Inhibitorok.
  • Reakciósebesség, sebességállandó, sebességegyenlet.
  1. Kémiai számítások
  • Sztöchiometriai számítások. Anyagok tisztasága.
  • Oldatok tömegszázalékos és moláris koncentrációjának kiszámítása.
  • pH számítás: erős savak és erős bázisok oldatában.

 

 

 Péter Rozália  

Péter Rozália,

a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium kémiatanára