Elérkeztünk a harmadik tételhez. Ezt tartjuk a legnehezebbnek! Itt már nem ragadunk ki boncolgatás céljából szövegrészleteket, hanem egy konkrét korszakról kell történelmi esszét alkotni a követelmények alapján. Itt már elég nehéz kamuzni, ha netalán ismereteid hézagosak. Azonban itt is van egy pár íratlan szabály, amelyet érdemes követni. Így például többet kihozhatunk a fogalmazásból, vagy a kellemetlen meglepetéstényezőket minimálisra csökkenthetjük. Ha esetleg nem sikerült teljesen átvenned az anyagot, és csak ködös emlékképek ugranak be az adott témával kapcsolatban, mégis jó lenne, ha szereznél legalább 10-15 pontot! A jól felkészültek számára a hibátlanul megoldott „pofonegyszerű” első két tétel után ez a feladat teszi fel a koronát a magas jegyre. Ha mindegyik alábbi anyagrészhez tudnánk írni 10 értelmes mondatot, már nyert ügyünk lenne!
Az alábbiakban információkat találhattok erről a feladatról. Lássuk hát konkrétan, hogy melyik az utolsó 30 pontos feladat, amely mindig így kezdődik:
Írjon egy kb. kétoldalas esszét…….., figyelembe véve a következőket:………..
Témák:
A III. tétel témája nagyon átfogó, és nagyjából egy-egy fejezetet vagy több fejezetrészt jelent. A következőket:
1. A románok rómaisága a történészek szerint (A különböző forrásokban megjelenő vélemények összevetése, hangsúlyosan a kontinuitás és bevándorláselmélet.)
2. A XX. század a demokrácia és totalitarizmus között. Ideológiák és politikai megoldások Romániában és Európában (A különböző ideológiákra vonatkozik, főleg a totalitárius eszmékre.)
3. Románia alkotmányai (A román alkotmányok ismerete és összehasonlítása abban a történelmi környezetben, amelyben létrejöttek. Fontos tudni a különbségeket és a hasonlóságokat. Bár eddig még nem szerepelt nagy tételként, már évek óta említik, hogy adhatják. Ezt jól példázza, hogy a kolozsvári első szimuláláson ez volt a főtétel. Sokaknak meglepetést okozott.)
4. Központi állami intézmények és helyi autonómiák a románok lakta térségben (IX–XVIII. század között) (A központi intézmények a román államokban lényegesek, mivel mind a három tételben szerepelhetnek.)
5. A román állam keletkezése – a politikai tervezetektől Nagy Románia létrehozásáig (XVIII–XX.század között) (Az egyik legfontosabb és legeseménydúsabb fejezet. Enélkül nem értelmezhető a románok történelme. Ezt adták két évvel ezelőtt, de az idén is a tavaszi vizsgán!)
6. Románia a második világháború után. Sztálinizmus, nemzeti kommunizmus és antikommunista ellenállás. A rendszerváltozás utáni demokrácia (Itt a legfontosabb a két kommunista időszak: a deji sztálinista és a ceausescui nemzeti-kommunista. Az utóbbi időben gyakran találkoztunk a témával mind a három tételben!)
7. A román térség az újkor kezdetéig: diplomácia és konfliktus között (A fejedelemségek alapítására és konfliktusaira vonatkozik. Itt van a legtöbb középkori csata és béketárgyalás. Nem egy könnyű fejezet, mert tele van adattal, de mozgalmas és érdekesnek mondható. Valamilyen formában, rendszerint kombinálva a központi intézményekkel mindig tétel.)
8. Románia és Európa. A ,,keleti kérdés”-től a XX. századi nagy szövetségekig. Románia a hidegháború korában (Összefügg az 5. témával, annak kiegészítése. Csak egybeolvasva érthető a román új és jelenkor. Az újkori rész legfontosabb leckéje a függetlenségi háború és a különböző diplomáciai kapcsolatok, a jelenkoriban főleg a hidegháborús történések lényegesek Romániára nézve.)
Az utóbbi években ezek a témák szerepeltek III. tételként:
2009-ben: Románia a kommunizmus idején
2010-ben: Diplomácia és konfliktus a román álamokban a XVI–XVIII. század között
2011-ben: A modern román állam és a keleti válság
2012-ben: A kommunista Románia bel és külpolitikája
2013-ban (nemzetközi tantárgyolimpián részt vevő és sportoló diákok számára rendezett érettségin): A modern román állam létrejötte és megerősödése (a XVIII–XX. század eleje között)
Pontozás
Bizonyára tudjátok, hogy mindent pontoznak az esszében, ezért érdemes odafigyelni a jól ismert aspektusokra. A dolgozat nemcsak tartalmilag, hanem strukturálisan is értékelve lesz. Ezért nem véletlenül fogalmazzák meg a követelményeket így:
Figyelem! Pontot ér a megfelelő történelmi nyelvezet használata, a bemutatás szerkezete, az ok-okozati összefüggések kiemelése, a megfogalmazott szempontok történelmi érvekkel való alátámasztása (az érvelés meggyőző ereje, amit a megfelelő történelmi esemény, az ok-okozati viszony és következtetést kifejező szavak használata biztosít), a történelmi események kronológiai/logikai sorrendjének a betartása, a meghatározott terjedelmi követelményeknek való megfelelés.
A javítókulcs alapján a következő feltételek alapján kaphatod meg a bónusz 6 pontot:
– 2 pont a megfelelő történelmi nyelvezet használata
1 pont, ha a történelmi nyelvezet csak részben van betartva
– 1 pont a struktúráért (bevezetés, tárgyalás, következtetés)
– 2 pont a történelmi események kronológiai/logikai sorrendjének a betartásáért
1 pont, ha a történelmi események kronológiai/logikai sorrendje csak részben van betartva
– 1 pont a meghatározott terjedelmi követelményeknek való megfelelésért
Hasznos tanácsok a tétel kidolgozásához
Először is, mivel időd bőven van, alaposan olvasd el, mit kérnek a feladatban! Nézd át gyorsan az összes feladatot, ne sajnáld rá az időt. Amikor szemügyre veszed a feladatokat, tekintsd át az egészet, nézd meg a kérdések hosszát és nehézségi fokát. Így fel tudod majd mérni, mennyi időre van szükséged a megoldásukhoz. El tudod dönteni, melyik feladatokkal kezdesz, és mire akarsz még időt hagyni. Fontos, hogy jól oszd be az idődet! Először oldd meg azokat, amelyekben biztos vagy. A végére pedig hagyd azokat, amelyeken gondolkodnod kell, mert ha ezekkel kezdesz, gyorsan kifuthatsz az időből, és még azokat sem tudod majd befejezni, amiket amúgy tudtál volna. Az esszét inkább hagyd a végére, előbb legyél túl az első kettőn. Ha közben eszedbe jutnak ötletek a harmadik tétel kidolgozásáról, azokat rögtön jegyezd le a piszkozatra. Éppen ezért nagyon fontos piszkozat készítése. Ezen felvázolod magadnak, hogy a követelményeknek megfelelően, a kronológiai sorrend betartásával, miképpen szerkeszted meg a fogalmazásod.
Ha lehetséges, próbáld meg az esszét tagolni. A bevezetésben vesd fel a témát-problémát, amiről írnod kell. A tárgyalásban fel kell sorakoztatnod azokat az érveket, amikkel bizonyítani szándékozol a bevezetés állítását. Bizonyításaidat is írd le. A tárgyalást több bekezdésre kell tagolnod. A befejezést külön bekezdésbe kezdd: idekerül a legfontosabb gondolat, úgynevezett tételmondat. A bevezetésben felvetett problémára a befejezésben add meg a választ.
Nagyon fontos, hogy betartsd a bevezetést, tárgyalást, következtetést, de a legfontosabb, hogy mindegyik követelményhez írjunk valamit! Vannak szűkszavúak, akik lehet, hogy alig írnak 2 oldalt, de azt írják, amit kell, ezért sokkal több pontot kapnak, mint a 3 oldalasak, akik sokszor mellébeszélnek. Persze, ha felkészültél, és jól ismered a tételt, írj bátran. Semmi sem jobb annál, amikor úgymond „kiírod magadból” az anyagot. Ha biztos vagy magadban, és helyénvaló az írásod, a javítótanár is értékelni fogja.
Akkor is írj, ha nem igazán érted vagy tudod a tételt, mert lehet, hogy eltalálod, vagy figyelembe vehetik, hogy megpróbáltad. Semmiképpen ne add be a lapot üresen! Azzal beismerted, hogy vesztettél. A történelem ezáltal legyőzött. Rengeteg ilyen antihős van, te ne szaporísd a számukat!
Az esszé egy nagyobb periódust ölel fel, ezért fontos a történések összekapcsolása. Az eseményeket ágyazzuk be a nagy történelmi folyamatokba. Ha kérik a saját véleményed megfogalmazását, akkor a megfelelő kifejezéseket, kötőszavakat kell használnod. Véleményem szerint: mivel, tehát, következésképpen stb. Újra megjelenik az ok-okozati összefüggés. A helyesen használt kötőszó 1 pontot ér.
Ha nem vagy biztos egy dátumban, írd legalább a századot.
Ha több válasz között kell választanod, és nem vagy biztos a dolgodban, általában az elsőre beugró évszám, személynév a helyes.
Írj olvashatóan. Biztos mondták már a tanáraid, hogy miért, ezért nem ismételjük.
Figyelj a helyesírásra!
A végén újra nézd át az egészet, és csak ezután add be a munkalapot!
Sok sikert kívánok mindenkinek mindenből.
 |
Pócsai Sándor,a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum történelemtanára |
