Mottó: Csak akkor győzhetsz, ha félsz, hogy veszthetsz.
Édes november című film
Az első két tétel. Az ok-okozati összefüggések kidolgozása.
Mint bizonyára tudjátok, a tételsor három feladatból áll, ebből az első kettő az úgynevezett szöveges. Ezek történelmi forrásokat vagy történelmi műből származó részleteket jelentenek, amelyekhez különböző kérdések társulnak. A harmadik a kétoldalas szintézis megírása.
Vegyük az első két tételt. Első látásra pofonegyszerűnek tűnnek, de vannak buktatói is. Nem elég a tudás, hanem problémamegoldási készség is szükséges. A felületes, könnyelmű hozzáállás itt végzetes lehet, 60 pontból nagyon sok elúszhat. Hogyan lehetséges ez? Az alábbiakból kiderül.
Először is pontosan el kell olvasni a feladatsort. Rá kéne jönnünk már az első olvasásnál, hogy melyik történelmi korszakra vonatkozik a részlet. Segíthet az is, hogy a forrás végén feltüntetik annak a műnek vagy dokumentumnak a címét, amelyből származik. Ha ez nem megy, akkor nézzük meg, hogy melyik történelmi személyiség vagy esemény van megemlítve a forrásrészletben, és próbáljunk következtetni. Ha így sem működik, még nem akkora baj, hiszen az első öt kérdés nem igényel különösebb tárgyi tudást, inkább csak szövegelemzést. Az utolsó kettő viszont már igen. Ha nem tanultad meg az illető leckét, itt már kilóg a lóláb, mert olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek a témához fűződő ismereteidet mérik fel.
Az egyszerűnek tűnő, de annál kellemetlenebb meglepetést okozó kérdés az ok-okozati összefüggés megkeresése és kiemelése a szövegből. Meg kell keresni és meg kell határozni az okot a szövegrészletben, majd ugyaninnen az okozatot is.
Hogyan értelmezhető az ok-okozati összefüggés? Egy olyan információról van szó, amely egy olyan eseményt vagy folyamatot tartalmaz, amelynek hatására különböző más események jöttek létre. A megoldásához tegyük fel mindig azt az alapkérdést, hogy Miért?
- Miért jöhetett létre B-nek nevezett történelmi esemény? – tesszük fel magunkban a kérdést.
– Válasz: Azért, mert az A-val jelzett történelmi esemény megtörtént. Adott először az okozat, majd megtudjuk az okot, ha rákérdezünk.
– Mi a következménye az A-nak?
– Az A következménye a B történés. Mert A az ok, a B pedig az okozat. Az ok megnevezésekor kötőszavakat használunk. Ezek lehetnek: mivel, azért mert stb. A következtetéseket pedig az alábbi szavakkal vezetjük be: tehát, összegezve, következtetésképpen, ezáltal, ezért. Példa: mivel az A esemény lezajlott, a következménye B lett. Ezen kötőszavak használata különösen fontos, mert használatuk a szövegben pontozva lesz, és ezekkel jelzed, hogy megfogalmazod a konklúzióidat a témával kapcsolatban. Figyelem: egy 7, valamint 4 pontos kérdésről van szó, ezért kulcsfontosságú a helyes megoldása!
Ha mindez nem elég világos, akkor lássunk egy konkrét példát az első tételhez. A következő feladatsor a nemzetközi tantárgyolimpiákon részt vevő, valamint a sportoló diákok számára rendezett érettségi vizsgatétele volt idén április 28-án. Tehát úgymond friss tételsor, amelyből következtetéseket vonhatunk le a júliusi vizsgáról.
I. tétel (30 pont)
Olvassátok el figyelmesen az alábbi szövegeket:
A. 1949. március 2-án a földek tulajdonjoga teljesen átkerült a magánkézből [. . . ] Az állam kisajátította a maximum 50 ha területtel rendelkező tulajdonosok földjét, állatállományát és mezőgazdasági gépeit az 1945-ös agrártörvény alapján kárpótlás nélkül . Tulajdonképpen egy éjszaka alatt a Militia 17 000 embert hurcolt el a lakhelyéről és telepített le máshova erőszakkal. Földjeiket elvették [. . . ] hogy kollektív gazdaságokat hozzanak létre, amelyek elméletileg közös tulajdonban voltak, de valójában az államé lettek. [. . . ] A legtöbb földműves [. . . ] az állami vagy a kollektív gazdaságban dolgozott. Mindez egy általános folyamat részeként erőszakos módon zajlott. A kollektivizálással szembeni ellenállás eredményeként 80 000 paraszt került bebörtönzésre, ebből 30 000-et nyilvánosan ítéltek el. A kollektivizálás 1962-ben fejeződött be. Ennek következményeként a 15 000 000 ha termőföldnek 60%-a kollektív, 30%-a az állami gazdaságé lett, 9% pedig magántulajdonban maradt. Az utóbbiak dombos, hegyes, kollektivizálásra alkalmatlan földterületek voltak. (M. Barbulescu, D. Deletant, K. Hitchins, S. Papacostea, P. Teodor, Istoria României)
B. A Zsil-völgyi bányászok 1977-es sztrájkja a legnagyobb ellenállás volt egy munkáscsoport részéről Romániában a kommunista hatalommal szemben. [. . . ] A sztrájk szikrájának elindítója az az 1977 júliusában közzétett törvény volt, amely megszüntette a bányászok rokkantsági nyugdíját, és a nyugdíjkorhatárt felemelte 50-ről 55 évre. A törvény elleni tiltakozásul a bányászok a sztrájk mellett döntöttek. [. . . ] A munkanap 8 óráról 6-ra való csökkentését kérték [. . . ] munkahelyeket a bányászok feleségeinek és lányainak, kompetens egészségügyi személyzetet, [. . . ] valamint a sztrájk igazi okának objektív ismertetését széles körben a hírközlési eszközökkel [. . . ] Ceaușescu ígéretei ellenére a Zsil-völgye „zárt zóna” maradt. [. . . ] a Securitate pedig megkezdte az ügy felgöngyölítését. Vizsgálat indult azért, hogy kiderítsék a sztrájk kezdeményezőit, a következő hónapokban pedig pár száz bányászt más bányavidékre, míg másokat [. . . ] a lágerekbe, a Duna–Fekete-tenger kanálisra vittek kényszermunkára. Az a tény, hogy a román tömegkommunikációs eszközök nem számoltak be a Zsil-völgyi bányászok sztrájkjáról, a román sajtó teljes alávetettségéről árulkodott. A sajtó a kommunista hatalom eszközeként nem közölhetett olyan híreket, amelyek felfedhették volna az igazságot a nép előtt a rendszerről.
(M. Barbulescu, D. Deletant, K. Hitchins, S. Papacostea, P. Teodor, Istoria României)
A szöveg alapján válaszoljatok az alábbi követelményekre:
1. Nevezzetek meg az A szövegből azt a folyamatot, amely a földek eltulajdonítását jelentette az 1949–1962 közötti periódusban. 2 pont
2. Nevezzétek meg azt a századot, amire vonatkozik a B szöveg. 2 pont
3. Nevezzetek meg az A, valamint a B szövegből egy-egy olyan intézményt, amely az elnyomást képviselte Romániában. 6 pont
4. Nevezzétek meg azt a forrást (A vagy B), amely szerint a kommunista rendszer cenzúrázta a híreket. 3 pont
5. Az A szöveg alapján pontosítsatok két információt, amelyek között ok-okozati viszony van.
7 pont
6. Mutassatok be a két forráson kívül másik két totalitárius megnyilvánulási formát Romániában. 6 pont
7. Nevezzetek meg egy hasonlóságot a nemzeti-kommunista Románia részéről két olyan döntésről, amelyeket a nemzetközi kapcsolatokban hozott a hidegháborús időszak idején. 4 pont
II. tétel (30 pont)
Olvassátok el figyelmesen az alábbi szövegeket:
Ebben az időszakban Havasalföldre készült egy nagy török sereg Solimannal az élen, aki azt a parancsot kapta a szultántól, hogy Moldovát újra helyezze a Porta uralma alá. II. Mohamed szultánnak valós félelmei voltak egy Ștefan részéről jövő támadástól. Ștefan a trónja megerősítése után nemcsak elutasította az adó fizetését, hanem a Havasalföld elleni számos hadjáratával jelezte, hogy át akarja helyezni ezt a fejedelemséget a török befolyási övezete alól. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a moldovai uralkodó elfoglalta Chiliát, azt a várat amelyet Soliman is magának akart. 1475 augusztusában Soliman Szófiában volt, miután megszervezte a hadsereget, a Duna fele vette az útját. Csak decemberben, vagy 1475 januárjában értek Moldovába. A régi szokás szerint Stefan megparancsolta hogy mindent pusztítsanak el a az ellenség elől. A falvak lakói a Soliman útjában levő házakat elhagyták, elrejtették a marhát, gabonát, takarmányt, mindent, amijük volt. „Amit nem tudtak elrejteni, elégették, mindenki felgyújtotta a saját házát”, egy korabeli forrás alapján. Hamarosan a török hadsereg éhezett.
Egyrészről Ștefan egy olyan helyet keresett, ahol Soliman nem tudta teljes hadseregét felsorakoztatni, így seregének létszámfölényét nem tudta hasznosítani. Egy ilyen hely volt Vaslui városa előtt. [. . . ]Az erdőkkel övezett mocsaras terep pontosan megfelelt Ștefan terveinek. Itt zajlott a csata 1475. január 10-én, egy keddi napon, amikor a vastag köd azoknak kedvezett a legnagyobb mértékben, akik jól ismerték ezeket a helyeket, és megtévesztő volt az idegenek számára. Tudva ezt Ștefan megkezdte a harcot. [. . . ] Ștefan maga személyesen is részt vett csatában, ahogy majd Mihai Viteazul is teszi Calugareninél, a törököket visszavonulásra késztetve. Ugyanakkor [. . . ] hátulról is érte a törököket egy támadás, amely a visszavonulókban zavart és pánikot okozott. Az üldözés négy napot tartott a nagy sárban keddtől péntek éjszakáig. A menekülők egy része megfulladt a Szeretben, mások a Dunában, sokan fogságba estek.
(C. C. Giurescu, D. C. Giurescu, Istoria Romînilor)
A szöveg alapján válaszoljatok az alábbi követelményekre:
1. Nevezzétek meg azt a csatát, amelyben Mihai Viteazul vett részt a szöveg alapján. 2 pont
2. Nevezzek meg a szöveg alapján egy olyan adatot, amely a török támadás idejéből a
falvak lakóira vonatkozik. 2 pont
3. Nevezzétek meg azt a két román államot, amelyeket a forrásokban megemlítenek. 6 pont
4. Nevezzetek meg a szövegből két adatot II. Mohamedre vonatkozóan. 6 pont
5. A forrás alapján fogalmazzátok meg egy véleményt Ștefan cel Mare csatájáról Vasluiban, két adattal alátámasztva. 10 pont
6. Érveljetek egy megfelelő történelmi ténnyel amellett, hogy egy uralkodó a központi intézmény képviselőjeként diplomáciailag beavatkozott a nemzetközi kapcsolatokba a XVI–XVII. században.
(Pontozva lesz a helyes érvelés egy megfelelő történelmi esemény választása által, valamint a kötőszavak használata, amelyek az okra és a következtetésre vonatkoznak.) 4 pont
Megoldás
Az ok-okozati összefüggések, mint látható, az I-nél a kommunista időszakra, a II. tételnél a vaslui-i csatára vonatkoznak. Hogyan oldanánk meg az elsőt?
Az A szöveg alapján pontosítsatok két információt, amelyek között ok-okozati viszony van –áll az első tétel 5. kérdésében, amely 7 pontos. Vigyázzunk, hogy tényleg az A-ból emeljük ki az adatokat, mivel ezt kérték. Milyen válaszokat lehetne ide írni? Ehhez feltesszük magunkban a jól ismert kérdést, hogy: miért? milyen okból? Jelen esetben lehet a minek az alapján is?
Miért sajátította ki az állam a maximum 50 ha területtel rendelkező tulajdonosok földjét, állatállományát és mezőgazdasági gépeit? Mivel az 1945-ös agrártörvény ezt kimondta. Tehát:
Ok: Mivel az 1945-ben agrártörvény kimondta.
Okozat: Ezért az állam kisajátította a maximum 50 ha területtel rendelkező tulajdonosok földjét, állatállományát és mezőgazdasági gépeit.
Írhatnánk azt is, hogy: mi lett a földművesek ellenállásának a következménye? A következménye, hogy 80 000 paraszt került bebörtönzésre, ebből 30 000-et nyilvánosan ítéltek el. Tehát:
Ok: Mivel sok paraszt ellenállt.
Okozat: Ezért 80 000 került bebörtönzésre, ebből 30 000-et nyilvánosan ítéltek el. Helyes lehet: Miért dolgozott a legtöbb földműves az állami vagy a kollektív gazdaságban? Azért, mert az állam elvette a földjeiket.
Ok: Mivel az állam a földjeiket elvette.
Okozat: Ezért a legtöbb földműves [. . . ] az állami vagy a kollektív gazdaságban dolgozott.
A második tétel 6. kérdése is hasonló. Emlékeztetőül ez 4 pontos. Érveljetek egy megfelelő történelmi ténnyel amellett, hogy egy uralkodó a központi intézmény képviselőjeként diplomáciailag beavatkozott a nemzetközi kapcsolatokba a XVI–XVII. században. (Pontozva lesz a helyes érvelés egy megfelelő történelmi esemény választása által, valamint a kötőszavak használata, amelyek az okra és a következtetésre vonatkoznak.)
Az ideillő lehetséges helyes válaszok között van például Mihai Viteazul szövetsége a Szent Ligával. A lényeges, hogy ha már a kötőszót az ok-okozatban feltünteted, 1 pontot ér a javítókulcs szerint.
Remélem, immár az első két tétel megoldása ok-okozatilag rendben van, értitek. A kérdéseket magatoknak teszitek fel, és a fenti modell szerint válaszoltok. A fenti kiemelt részek a válaszok, és azok kerülnek a feladatlapra. A többi kérdésre való válasz egyszerűbb, és nem hiszem, hogy különösebb magyarázatra szorulna.
Mint látható, a feladat megoldásában a figyelmes olvasás a legfontosabb. Nem nagy ördöngösség a megoldása, de többször el kell olvasnod, amire időd van, csak türelmed is legyen hozzá. Érdemes a piszkozatra leírni először, majd a végleges változatot a munkalapra. Sok sikert a gyakorlásában!
 |
Pócsai Sándor,a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum történelemtanára |
