Ami a logikát illeti, az elmúlt évekhez képest változott kicsit az érettségi program és ennek megfelelően a tételek szerkezeti és tartalmi összetétele is.
Az érettségi program annyiban különbözik az eddigiektől, hogy eltűnt belőle az összetett kijelentés, így a tételekben sem jelenik meg ezzel kapcsolatos feladat.
Szerkezetileg főleg az I. tétel A. pontja változott, ahol az elmúlt évek 7 kijelentése helyett – amit leginkább igaz/hamis jelzőkkel kellett illetni – most rácsteszt van. Az I. tétel B pontja, a II. tétel, valamint a III. tétel első három követelménye megfelel az eddigieknek. A III. tétel eddigi negyedik és ötödik követelménye helyett – amelyek az összetett kijelentésekre vonatkoztak – egy követelmény maradt, ami, legalábbis az Oktatási Minisztérium által javasolt 2013-as tételmodell alapján, a meghatározásokra vonatkozik.
A fenti megjegyzések azért is fontosak, mert az alábbi honlapon megtalálhatók, letölthetők az elmúlt évek tételei (magyarul is), valamint a 2008-as 100 tétel, amely részben segíthet a felkészülésben:
http://www.ebacalaureat.ro/cat/23/145/1/0/Logica-si-Argumentare+Subiecte
A logika tétel feladatai a legtöbb esetben nem szorulnak kiegészítő magyarázatra és tanácsra, ami azt jelenti, hogy tárgyi tudás birtokában könnyen megoldhatok. A továbbiakban csak azokat a pontokat fogom bővebb tanáccsal illetni, amelyek esetleg gondot okozhatnak.
Az I. TÉTEL A. pontja rácsteszt: 6 szituációban kell megkeresni az egyedüli helyes választ. Legalábbis a tételmodell alapján a kérdések vonatkozhatnak bizonyos fogalmak viszonyaira, bizonyos fogalmak típusaira, valamely kategorikus kijelentés szerkezetére, típusára, a kijelentések közötti viszonyokra, de bizonyára más dolgokra is.
Az I. TÉTEL B. pontjában meg van adva két szillogisztikus módozat rövidített formában. Meg kell kapni ezeknek következtetési sémáját, ami nem kellene gondot okozzon, majd meg kell fogalmazni természetes nyelven is egy következtetést, amely megfelel valamelyik sémának. Itt segíthet rajtunk, ha a szillogisztikus módozat három keresett terminusát vizualizáljuk Euler-diagrammal: ha már tudjuk, hogyan helyezkedik el a három terminus egymás viszonylatában, akkor könnyebb példát találni rájuk, és könnyebb megfogalmazni a következtetést is természetes nyelven.
Egy másik követelménye az I. TÉTEL B. pontjának, hogy az egyik kapott sémának meg kell állapítani az érvényességét Venn-módszerrel. Itt ne feledjétek, hogy ha van egy egyetemes meg egy részleges premissza, egyszer az egyetemest kell ábrázolni, valamint ha csak egy szeletke marad besatírozatlanul egy halmazból, akkor oda be kell írnunk egy x-et annak jeléül, hogy az nem lehet üres. Ez segíthet a későbbi értelmezésben és az érvényesség megállapításában. Mindenképp érdemes tudni a szillogizmus általános szabályait, hogy le tudjuk ellenőrizni magunkat a Venn-módszer használatában.
A II. TÉTEL követelményei – egy kategorikus kijelentés képletének megállapítása; egy adott kijelentés valamilyen viszonynak megfelelő kijelentésének megfogalmazása; a megfordítás, az átalakítás műveleteinek alkalmazása; egy kijelentés Euler-diagrammal való ábrázolása –ezek nem kell gondot okozzanak.
Mégis annyit megjegyzésként, hogy egyszer formális nyelvre kell alakítani a meglévő négy kijelentést, majd formális nyelven elvégezni a kért műveleteket, és csak a legvégén fogalmazni meg természetes nyelven is a kért kijelentéseket.
Vigyázat, hogy a kezdeti jelöléseiteket őrizzétek meg: ne változtassátok a gyakorlat során, amit S-el vagy P-vel jelöltetek egy bizonyos kijelentés estében! A kapott forma természetes nyelven való megfogalmazása csak így válik lehetővé, elkerülve a tévedést.
Ami egy SoP fajta kijelentés helyes megfordításának képtelenségét illeti – leginkább az elosztottság elve segítségével magyarázandó.
A III. TÉTEL első két követelménye kimondottan elméleti jellegű: meg kell határozni valamit, meg kell állapítani valaminek a szerkezetét stb.
A III. TÉTEL harmadik feladatában adott egy kijelentés, amit meg kell érvelni két premissza által úgy, hogy az érvelés érvényes legyen logikailag. Itt alapjában egy érvényes szillogizmust kell írni, aminek a következménye az adott kijelentés. Segítségünkre van, ha az első szillogisztikus alakzat hat érvényes módozatának mnemotechnikai elnevezését ismerjük. Ezeknek valamelyike felhasználható az adott konklúzió alátámasztására. A két szélső terminus adott, már csak egy középső terminust kell találnunk, ami beilleszkedik az illető sémába. Itt is előbb formálisan kell végiggondolnunk a feladatot, csak utólag fogalmazzuk azt meg természetes nyelven is.
A III. TÉTEL utolsó követelménye – legalábbis a tételmodell szerint – a meghatározásokra vonatkozik. Ez pedig nem kellene senkinek gondot okozzon: se a helyességi szabályok ismeretében, felismerésében, se a szabályokat megsértő helytelen meghatározások alkotásában. Persze elképzelhető az is, hogy ez a feladat másra vonatkozzon a meghatározás helyett (pl. osztályozás stb.)
Összefoglalva: a tételek viszonylag könnyűek, ami nem azt jelenti, hogy felkészülés nélkül megoldhatóak! Jó tanulást, gyakorlást és sok sikert!
 |
Lukács Lóránd,a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum filozófia és logika tanára
|
