Összehasonlítva a 2013-as tételmodell struktúráját az elmúlt pár év tételeinek struktúrájával, nagyobb különbséget az első tételnél találhatunk, ahol az eddigi 5 – témájában egymástól független, félig objektív – feladat helyett (ahol a vizsgázónak maga kellett megfogalmaznia a választ) két nagyobb egységbe szedve jelenik meg: egyfelől egy rácstesztsorozat, másfelől egy téma vizsgálata néhány szempont alapján. A kettes, hármas tétel szerkezetileg hasonló az elmúlt évek kettes, hármas tételeinek szerkezetéhez.
Azért is fontos ez a megállapítás, mert az alábbi címen megtalálhatók, letölthetők az elmúlt évek tételei, valamint a 2008-as 100 tétel (magyarul is), amely segíthet a felkészülésben:
http://www.ebacalaureat.ro/cat/9/86/1/0/Filosofie+Subiecte-bac-filosofie
Fontos azonban megjegyezni, hogy semmi biztosíték nincs arra, hogy a 2013-as tételek tartalmilag teljesen egyeznének a 2008-as tételek kérelmeivel. Még azzal sem érdemes játszadozni, hogy melyik téma vagy melyik szerző milyen tételnél jelentkezhet. Ha a 100 tétel alapján ez meg is állapítható, semmi biztosíték nincs arra, hogy ez most is így lesz. És az elmúlt években volt már erre példa! Arra kell tehát számítani, hogy bármilyen anyagrész bármilyen tételnél jelentkezhet.
Fontos, hogy a tételek megoldása a követelmények függvényében történjen. Nem arra kap valaki pontot, hogy hány oldalt írt, hanem arra, hogy milyen mértékben oldotta meg a feladatokat, és tett eleget a követelményeknek.
A feladatok megoldása tárgyi tudást igényel, nem elég „filozofálgatni”: hasunkra csapni és nyomni a szöveget. Még ha egyéni véleményre is kérdez rá valamelyik feladat, akkor is valamivel kapcsolatosan merül fel ez az igény, arról pedig igencsak kell tudni.
A tanulást megkönnyíti, ha odafigyelünk minden egyes szerző fogalomrendszerére, alapgondolatára egy bizonyos témakörben, valamint arra, hogyan támasztja alá nézetét, hogyan érvel mellette.
A szerzők sokszor egymással vitatkozva lépnek színre, vagy legalábbis kapcsolatba hozhatók egymással, mert ugyanarról a témáról egymásnak ellentmondva vagy másképp vélekednek. A szerzők összehasonlító vizsgálata szintén segít a tanultak elmélyítésében.
De lássuk közelebbről a tételeket:
Az I. TÉTEL A pontja 6 szituációból álló rácsteszt. Minden szituációban egyetlen helyes válasz van. Érdemes mindegyik opciót végigolvasni, mert egy-egy opció lehet nagyon hasonló a helyes válaszhoz, vagy lehet csupán részigazság. Ha netán egyszer ezzel találkozunk, és nem olvassuk tovább, akkor nem vesszük észre, hogy valamelyik további választási lehetőség inkább elfogadható. Pl. Az erkölcs magába foglalja: a) az erkölcsi tudatot, b) az erkölcsi viszonyokat, c) az erkölcsi normákat, d) az erkölcsi tudatot, az erkölcsi viszonyokat, az erkölcsi normákat és az ezeket szabályozó erkölcsi kódokat – nyilván itt a helyes válasz az utolsó lesz.
A rácsteszt feladatai, amint a tételmodellben is láthatjuk: bizonyos fogalmak filozófiai jelentésének, bizonyos elméletek központi problematikájának, fogalomrendszerének, alapgondolatainak, megoldásainak helyes megállapítására, tisztázására vonatkoznak.
A rácsteszt két szempontból is hálás, hisz sokszor olyan dolgokat is fel tudunk ismerni, amiről nehezen referálnánk szabadon, másfelől a felismerés hiányában mehetünk kizárásos alapon (nem tudjuk, mi pontosan a válasz, de megnézzük, mi az, ami biztos nem lehet). Persze az ideális az alapos tudás, főleg, hogy a közeli megfogalmazások megtévesztőek lehetnek.
Teljes figyelem tehát: hat helyes válasz által, viszonylag könnyen, máris 18 pontot lehet szerezni, ami nem kevés!
Az I. TÉTEL B pontja egy bizonyos témában kéri, hogy megnevezzünk valamit/valamiket, hogy szemléltessünk valamit konkrét példán keresztül, és marad az elmúlt évekhez hasonlóan az állító filozófiai kijelentésalkotás, amely kapcsolatot teremt két fogalom között. Ez utóbbinál fontos, hogy valóban kijelentésről legyen szó – ha lehet, nem tőmondatról, de kijelentésről – amiben szerepel a két fogalom, és a kettő között filozófiai értelemben helyes összefüggés fejeződik ki.
A II. TÉTEL egy bizonyos kérdéskör elemzését követeli meg néhány támpont alapján: egy filozófus megnevezése, aki foglalkozott az illető témával; felfogásának bemutatása; szemléltetése egy, a mai társadalomból vett példán keresztül; egy ellenvetés megfogalmazása a bemutatott felfogással szemben, valamint utolsó pontként egy adott kijelentés lehetséges alátámasztása valamilyen nézetnek megfelelően.
A téma elvileg bármi lehet a tanultak közül (pl. a 2013-as tételmodellből: az igazság kérdésköre – de a valamikori 100 tétel alapján pl. lehet: a szabadság, a jó és rossz, az erkölcs, a demokrácia stb. témakör).
A tétel barátságossága abban áll, hogy szabadon választhatunk a szerzők között. Érdemes olyan szerzőt választani, akinek leginkább ismerjük nézetét, és akinek felfogására könnyen alkalmazzuk a megadott követelményeket.
Figyelem: a javítókulcs megjegyzi, hogy a felfogás szemléltetésére szánt pontok csak akkor adhatók meg, ha a szemléltetés a mai társadalom valamilyen helyzetével történik!
Az ellenvetésben felhasználható egy olyan filozófus gondolata is, aki kritizálta az illető felfogást.
A kijelentés alátámasztásához végig kell gondolni a megadott filozófia nézetet. Az alátámasztás ennek függvényében kell történjen: összhangban kell legyen az illető filozófiai nézet gondolatrendszerével.
A III. TÉTEL szintén két pontból áll. Az A pontnál adott egy idézet valamilyen témára vonatkozóan. A szöveg alapján meg kell adni az illető téma két jellegzetességét, majd be kell mutatni ugyanabban a témában egy másik felfogás alapgondolatát, valamint egy különbséget a két felfogás között.
Itt akkor járunk el a leghelyesebben, ha lehetőség szerint olyan szerzőt választunk, aki az illető témában hasonló dolgokról beszélt, mint ami az idézetben megjelenik, csak eltér a véleménye ettől (pl. az emberi természet kérdéskörére egy arisztotelészi idézetben a legmegfelelőbben választott más álláspont a rousseau-i felfogás lenne: mindkettő a társadalmiságról beszél, csak míg az egyik elfogadja ezt az ember eredendő természetének, addig a másik nem). Persze nincs egy ilyen kikötés, de szerintem így sikerül legelegánsabban teljesíteni azt a követelményt, ami a különbség megállapítására vonatkozik.
Az A pont utolsó követelménye, hogy két megadott fogalom között mutassunk ki egy összefüggést fél oldalas terjedelemben. Itt fontos, hogy a fogalmakat helyesen használjuk filozófiai értelemben, hogy a szöveg koherens legyen és megfeleljen az igényelt hossznak.
A III. TÉTEL B pontja megfogalmaz egy filozófiai alapgondolatot, ami mellett kell érvelni, majd meg kell fogalmazni egy személyes álláspontot az alapgondolatban megfogalmazott szemlélet aktualitására vonatkozólag. Az érvelésben nagy segítségünkre van, ha ismerjük az illető szemlélet belső rendszerét; a személet aktualitását pedig döntse el mindenki magának, józan belátása és megfontolása szerint.
A fenti észrevételek egy, az Oktatási Minisztérium által megadott tételmodell értelmezéséből fakadnak némi tapasztalat eredményeképpen. A legfontosabb javaslat talán mégis az, hogy a vizsgán kapott tételek követelményeit olvassátok figyelmesen, értsétek meg azokat, és válaszoljatok rájuk legjobb tudásotok szerint. Sok sikert!
* Mivel a filozófia érettségi vizsgaprogram az érvényben levő iskolai program előírásainak megfelelően van kidolgozva, esetleg érdemes ezt is áttekinteni. Az iskolai program (Programă şcolară pentru disciplina Filosofie, clasa a XII-a, filierele teoretică şi vocaţională, toate profilurile şi specializările) az alábbi címről tölthető le:
http://www.edu.ro/index.php/articles/curriculum/c556+589++/
|
