Feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók
A földrajz érettségi tétel 3 fő részből áll. Az I. tétel Európa, a II. tétel Románia, míg a III. tétel: az Európai Unió földrajzára vonatkozik.
I. tétel (30 pont)
A fenti térkép az I. tétel A–D. pontjaira vonatkozik. A térképen az országok betűkkel, a fővárosok számokkal vannak jelölve.
A. Nevezzétek meg:
1. a C betűvel jelölt országot,
2. a 9 számmal jelölt fővárost.
4 pont
B. ĺrjátok a vizsgalapra az alábbi mondatokat kiegészítő helyes válaszokat:
1. A 15 számmal jelölt város … fővárosa.
2. A 14 számmal jelölt fővároson áthaladó folyó neve …
3. A H betűvel jelölt ország neve …
6 pont
C. ĺrjátok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét:
1. Annak az országnak, amelynek a fővárosát a térképen az 5 szám jelöli, kijárata van a következő tengerre:
a. Balti- b. Kaszpi- c. Földközi- d. Fekete- 2 pont
2. A 3 számmal jelölt főváros neve:
a. Athén b. Podgorica c. Skopje d. Tirana 2 pont
3. A macchia bozót jellegzetes növényzete a következő betűvel jelölt országnak:
a. C b. E c. F d. J 2 pont
4. Jelentős szén-, kőolaj- és földgázkitermelése van a térképen a következő betűvel jelölt országnak:
a. A b. B c. G d. I 2 pont
5. Bortermelésben világszinten első a következő betűvel jelölt ország:
a. E b. G c. I d. J 2 pont
Az I. tétel A., B. és C. feladatainak megoldásához nélkülözhetetlen Európa országainak és fővárosainak ismerete. CSAK ezeknek a megtanulásával már majdnem elérhető a minimális 5-ös jegy. Konkrét gyakorlati segítséget nyújthat ehhez a Seterra oktatóprogram, mely ingyenesen letölthető magyar nyelven is http://download.chip.eu/hu/Seterra_5951865.html.
Ennek használatával játékos, szórakozató formában interaktív módon, vaktérkép segítségével gyakorolható az európai országok és fővárosok felismerése és elhelyezkedése.
D. Nevezzetek meg három különbséget a térképen D és G betűkkel jelölt országok éghajlata között:
1. megjegyzés: A különbségek a következő éghajlati elemek bármelyikére vonatkozhatnak: éghajlati típus, éghajlati emelet, éghajlatot befolyásoló tényezők, évi/nyári/téli középhőmérsékletek, hőmérsékleti amplitúdó, évi/nyári/téli átlagos csapadék, gyakori szelek.
2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva.
6 pont
A D. pont feladata általában két ország vagy két domborzati egység (hegyek, alföldek) összehasonlítását kéri.
Az összehasonlítás vonatkozhat az országok éghajlatára vagy a hegyvonulatok/alföldek domborzatára.
Nagyon fontos elolvasni a kisméretű betűkkel jelölt megjegyzéseket is, hiszen ott konkrétan le van írva, hogy mire vonatkozhatnak a különbségek, illetve a hasonlóságok (lásd 1. megjegyzés). Leggyakrabban előforduló hiba, hogy a tanuló egészen más szempontok alapján végzi el az összehasonlítást, figyelmen kívül hagyva a konkrét utasításokat.
Például akár éghajlati, akár domborzati szempontból kell összehasonlítani az országokat, nem jár pont abban az esetben, ha az államok fekvését (pl. az egyik északon, a másik délen található), vagy azok méretét (egyik kisebb, másik nagyobb területű) viszonyítjuk egymáshoz.
Másik gyakori hiba, hogy hiába szerepel a 2. megjegyzésben, hogy az országokat egymással össze kell hasonlítani, a diák mégis külön-külön jellemzi azokat, márpedig így csak az érdemelt pontszám fele adható meg.
Így néz ki a csak félig helyes válasz:
– A D ország éghajlata mediterrán, évi átlagos hőmérséklete 18-20 °C, nyáron a passzát, télen a nyugati szél befolyásolja az éghajlatát.
– A G ország éghajlata mérsékelt óceáni és szárazföldi, évi átlagos hőmérséklete 5-10 °C, és területén a nyugati szél fúj.
Ugyanez helyesen megfogalmazva:
– Ami az országok éghajlatát illeti, a D betűvel jelölt országé mediterrán, míg a G betűvel jelölt országé mérsékelt szárazföldi és óceáni.
– Az évi átlagos hőmérsékletük is eltérő: a D betűvel jelölt országban 18-20 °C, míg a G betűvel jelölt országban csak 5-10 °C.
– A két ország éghajlatát befolyásoló szelek is eltérőek: a D betűvel jelölt országban csak télen fúj a nyugati szél fúj (nyáron a passzát), míg a G betűvel jelölt országban egész évben a nyugati szél fúj.
Fontos megjegyezni ennél a feladattípusnál, hogy a teljes pontszám akkor is jár, ha a tanuló nem nevezi meg az adott országokat, ezt ugyanis nem kéri konkrétan a feladat. Tehát nyugodtan lehet használni az országokat jelölő betűket. Igaz viszont, hogy sokat segít, ha tudjuk, mely országokról van szó. De a feladat akkor is megoldható, ha csak az országok fekvéséből következtetünk annak pl. éghajlati adataira.
Ebben segíthet az alábbi, Európa éghajlati adatait tartalmazó, nagyon leegyszerűsített, összefoglaló táblázat:
Általánosságban kijelenthetők a következők:
– A hőmérséklet nő északról dél felé haladva (az Egyenlítőtől való távolság függvényében, ahogy csökken a napsugarak beesési szöge).
– A csapadékmennyiség csökken nyugatról kelet felé haladva, ahogy csökken az Atlanti-óceán hatása. A nyugati szél ugyanis az Atlanti-óceán irányából szállítja a nedves légtömegeket a kontinens belseje felé, és ezek fokozatosan elveszítik a nedvességtartalmukat, ahogy távolodnak az óceántól.
– A magasság növekedésével csökken a hőmérséklet, nő a csapadék mennyisége és erősebbek a szelek.
Ha a D pontnál nem az országok éghajlatát, hanem a tájegységek domborzatát kell összehasonlítani, akkor az alábbi táblázat segíthet a felkészülésben:
E. Írjatok le:
1. egy okot, amiért a Skandináv-hegységben cirkuszvölgyek és glaciális tavak vannak.
2. egy okot, amiért az Appennini-félszigeten a lakosság térbeli eloszlása egyenlőtlen.
4 pont
Ha a feladat megfogalmazása a Mutassátok be, Irjátok le felszólítást tartalmazza, akkor az egy részletesebb választ igényel, pl. egy leírást vagy magyarázatot. Ezzel szemben a Nevezd meg vagy Sorold fel típusú utasításra rövidebb, precízebb, pontokba összefogott válaszokat várnak.
Itt még azt tudom tanácsolni, hogy – ha tudtok – próbáljatok meg eggyel több okot írni, mint amennyit a feladatban kérnek, mert előfordulhat, hogy az egyiket elhibázod, vagy nem jól tudod, viszont ha a másik ok helyesen van megfogalmazva, akkor mégis megkaphatod rá a maximális pontszámot.
Pl. 1. A Skandináv-hegységben azért vannak gleccserek és glaciális tavak, mert a hegyvonulat északi fekvése miatt itt hideg az éghajlat. A hóhatár általában 1000 méteren van, de a legészakibb részein akár tengerszintre is lecsökkenhet. A télen lehulló nagy mennyiségű hó, a hűvös nyarak során nem olvad el teljesen. Az így felhalmozódott hó jéggé, majd gleccserekké alakul. Ott, ahol a hó összegyűl és jéggé alakul, üst alakú bemélyedés, úgynevezett cirkuszvölgy jön létre.
A gleccserek által kivájt mélyedésekben – a jég elolvadása után – felhalmozódik az eső és a hó olvadásából keletkező víz és glaciális tavak jönnek létre.
2. Az Appennini-félszigeten a lakosság egyenlőtlen térbeli eloszlásának egyik legfontosabb oka történelmi jellegű. Észak-Itáliában a feudális rend már a XIII–XIV. században bomlásnak indult, manufaktúrák alakultak és a tengeri kereskedelemből hatalmas vagyonok halmozódtak fel a városállamokban. A gazdaság fejlődésével a polgárság gazdagodott. A fejlett északi városállamokhoz képest a déli területek sokkal elmaradottabbak, szegényebbek voltak, a feudális rendszer hosszú időre konzerválódott.
Mindezen okok miatt az Appennini-félsziget északi része ma is jóval fejlettebb iparilag és sűrűbben lakott terület, mint a főleg mezőgazdaságból élő, ritkábban lakott, déli rész.
JAVÍTÓKULCS
• Minden más, helyesen megadott választ is pontoznak.
• A javítókulcsban felsoroltakon kívül nem lehet az adott pontszámnak csak egy részét adni. Az adható pontszámok tehát nem felezhetők.
• Hivatalból jár 10 pont. A végső jegyet úgy számítják ki, hogy az összegyűjtött pontszámot elosztják 10-zel.
I. TÉTEL (30 pont)
A. Minden helyes válasz 2 pontot ér:
1. C – Németország;
2. 9 – Bruxelles / Brüsszel.
Összesen (1+2) = 4 pont
B. Minden helyes válasz 2 pontot ér:
1. Lengyelország 2. Temze 3. Bulgária.
Összesen (1+2+3) = 6 pont
C. Minden helyes válasz 2 pontot ér:
1. a; 2. a; 3. d; 4. a; 5. d.
Összesen (1+2+3+4+5) = 10 pont
D. Minden helyesen megfogalmazott különbség Olaszország és Svédország éghajlata között 2 pontot ér. Ha a válasz csak részben helyes, akkor 1 pont jár érte.
1. megjegyzés: A különbségek a következő éghajlati elemek bármelyikére vonatkozhatnak: éghajlati típus, éghajlati emelet, éghajlatot befolyásoló tényezők, évi/nyári/téli középhőmérsékletek, hőmérsékleti amplitúdó, évi/nyári/téli átlagos csapadék, gyakori szelek.
2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. Ha az országok külön-külön vannak jellemezve, az adható pontszámnak csak a fele jár.
3. megjegyzés: Az összehasonlítandó országokra lehet utalni a térképen feltűntetett betűjeleket használva, vagy az országok valós nevével.
Összesen 6 pont
E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
Összesen 4 pont
Melléklet: Az alábbi térkép jól használható gyakorlásra, illetve a tudásszinted felmérésére. A térképen A-tól P-ig terjedő betűkkel vannak jelölve az országok, illetve 1-től 20-ig terjedő számokkal a fővárosok. Először keresd ki az országok és fővárosok nevét az atlasz segítségével, majd próbáld rögzíteni azokat a vaktérképet használva.
II. tétel (30 pont)
A fenti térkép a II. tétel A–E. pontjaira vonatkozik. A térképen a tájegységek betűkkel, a városok 1–6, a folyók 7–12 számmal vannak jelölve.
A. Nevezzétek meg:
1. az 1 számmal jelölt várost;
2. a 12 számmal jelölt folyót.
4 pont
B. ĺrjatok a vizsgalapra az alábbi mondatokat kiegészítő helyes válaszokat:
1. A 4 számmal jelölt város neve …
2. A 11 számmal jelölt folyó neve …
3. Az A betűvel jelölt tájegység neve …
6 pont
A fenti feladatnál nem kell lemásolni a mondatokat, csak a kérdés számát, illetve választ magát kell a vizsgalapra írni.
C. Írjatok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét:
1. A térképen 6 számmal jelölt városon áthaladó folyó neve:
a. Bistriţa (Beszterce) b. Moldova c. Suceava d. Tatros (Trotus) 2 pont
2. A legtöbb vízi erőművet a következő számmal jelölt folyón építették:
a. 7 b. 9 c. 10 d. 12 2 pont
3. A térképen 3 számmal jelölt város neve:
a. Craiova b. Petrozsény (Petroșani) c. Râmnicu Vâlcea d. Târgu Jiu 2 pont
4. Azt a tájegységet, amelyben metángázt termelnek ki, a térképen a következő betű jelöli:
a. B b. C c. D d. F 2 pont
5. A térképen a 7 számmal jelölt folyó áthalad a következő városon:
a. Arad (Arad) b. Vajdahunyad (Hunedoara)
c. Resicabánya (Resiţa) d. Temesvár (Timișoara)
2 pont
A C pontnál szintén csak a kérdés számát és a helyes válasz betűjelét kell a vizsgalapra írni. Fontos tudni, hogy ezen feladattípusnál mindenhol csak egy helyes válasz van. Tehát ha több választ is bejelölsz, azzal érvénytelenné válik a helyes felelet is.
Ahogy az a fenti tételsorból is kiderül, a II. tétel A., B. és C. feladatainak megoldásához elengedhetetlen Románia domborzati egységeinek/alegységeinek, folyóinak, illetve nagyobb városainak alapos ismerete. Ezek begyakorlásához segítséget nyújthat a mellékletben szereplő vaktérkép.
D. Nevezzetek meg három különbséget a térképen E és H betűkkel jelölt tájegységek domborzata között.
1. megjegyzés: A különbségek a domborzat következő jellemzőire vonatkozhatnak: kialakulási mód, kőzettani felépítés, magasságok, tagoltság, domborzati típusok, a hegységek iránya, a medencék elhelyezkedése, más domborzati jellemzők.
2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva.
6 pont
Az I-es tételben említettek szerint itt is vigyázni kell, hogy valóban megvalósuljon az összehasonlítás:
Pl. – Ami a magasságukat illeti, az E tájegység magasabb (legmagasabb pontja 2303 m a Radnai-havasokban levő Nagy-Pietrosz csúcs), míg a H tájegység alacsonyabb (maximum 1447 m a Szörényi-havasokban).
– Eltérő domborzati típusok is jellemzik: az E tájegységben van glaciális domborzat (pl. a Radnai-havasokban), míg a H tájegységben nincs.
– Más a kőzettani felépítésük is: az E tájegységben jó elkülöníthetőek az egymással párhuzamosan elhelyezkedő vulkanikus, kristályos, illetve üledékes hegyvonulatok, ezzel szemben a H tájegységben ezek elkeverednek, úgynevezett „kőzetmozaikot” alkotva.
E. Írjatok le:
1. egy okot, amiért a D betűvel jelölt tájegység területén gyakoribbak az aszályok.
2. egy természeti tényezőt, amely elősegítette a gabonatermelés fejődését a G betűvel jelölt tájegység nagy területein.
4 pont
Az E. pontnál megjelenő feladatok mindig a logikus gondolkodást, a földrajzi ismeretekre való rálátást ellenőrzik:
Pl. 1. A D. betűvel jelölt tájegység területén gyakoribbak az aszályok, mert ez a tájegység az ország keleti részén terül el, ahol már szélsőséges szárazföldi az éghajlat, vagyis a kontinentális hatás miatt az évi átlagos csapadékmennyiség kevesebb, mint 400-500 mm.
2. A gabonatermelés fejődését a G betűvel jelölt tájegység területein az alábbi tényezők tették lehetővé:
– megfelelő domborzat: alföld, azaz lapos, sík terület, mely könnyen megművelhető akár gépek segítségével is,
– termékeny talaj: feketeföld (csernozjom),
– kedvező éghajlat: a hosszú, meleg nyár, melynek lehetővé teszi a gabona beérését.
JAVÍTÓKULCS
II. tétel (30 pont)
A. Minden helyes válasz 2 pontot ér:
1. 1 – Brassó;
2. 12 – Szamos.
Összesen (1+2) = 4 pont
B. Minden helyes válasz 2 pontot ér:
1. Déva; 2. Prut; 3. Duna Delta.
Összesen (1+2+3) = 6 pont
C. Minden helyes válasz 2 pontot ér:
1. a; 2. b; 3. d; 4. b; 5. d.
Összesen (1+2+3+4+5) = 10 pont
D. Minden helyesen megfogalmazott különbség a Keleti-Kárpátok északi csoportja (Máramarosi és Bukovinai Kárpátok) és a Bánsági hegyek domborzata között 2 pontot ér. Ha a válasz csak részben helyes, akkor 1 pont jár érte.
1. megjegyzés: A különbségek a domborzat következő jellemzőire vonatkozhatnak: kialakulási mód, kőzettani felépítés, magasságok, tagoltság, domborzati típusok, a hegységek iránya, a medencék elhelyezkedése, más domborzati jellemzők.
2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. Ha a domborzati egységek külön-külön vannak jellemezve, az adható pontszámnak csak a fele jár.
3. megjegyzés: Az összehasonlítandó domborzati egységekre lehet utalni a térképen feltűntetett betűjeleket használva, vagy pedig azok valós nevével.
Összesen 6 pont
E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
Összesen 4 pont
Melléklet: Az alábbi térkép jól használható gyakorlásra, illetve a tudásszinted felmérésére. A térképen A-tól N-ig terjedő betűkkel vannak jelölve a domborzati egységek és alegységek, 1-től 15-ig terjedő számokkal vannak jelölve a folyók, illetve 16-tól 35-ig terjedő számokkal a városok. Először keresd ki a domborzati egységek/alegységek, folyók, valamint városok nevét az atlaszból, majd próbáld rögzíteni azokat a vaktérképet használva.
III. tétel (30 pont)
A mellékelt grafikon a III. tétel A–B. pontjaira vonatkozik, és Agrigento (Szicília, Olaszország) havi átlagos csapadékmennyiségének a változását mutatja 1995–2005 között.
az év hónapjai
A. Határozzátok meg:
1. azokat a hónapokat, amikor a csapadéknak szélsőséges értékeit mérték,
2. azt a két hónapot, amikor a havi átlagos csapadékmennyiség 150 mm volt.
4 pont
Az A. pont feladatai egyszerűen csak a grafikon pontos leolvasását igénylik.
A kérdés egy adott hónap átlagos csapadékmennyiségére (vagy hőmérsékletére, esetleg vízhozamára) vonatkozik. Ebben az esetben lényeges, hogy nem elég egy intervallumot megnevezni, pl. 50-100 mm között, hanem pontosan meg kell adni az értéket, pl. márciusban 120 mm.
B. Elemezzétek a fenti diagramot, és írjátok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét:
1. A havi átlagos csapadékmennyiség maximum és minimum értékei közötti különbség:
a. 110 mm b. 170 mm c. 250 mm d. 310 mm
2. A november–február hónapok között mért átlagos csapadékmennyiség megközelítőleg:
a. 480 mm b. 610 mm c. 760 mm d. 1000 mm
3. A nyári évszak kevés csapadékának az oka:
a. a crivăț b. a trópusi levegő betörése c. a domborzat d. a nyugati szelek
6 pont
A B. pont feladatainak nagy része egyszerű számítási feladatokra épül:
– különbséget számítunk (a legnagyobb értékből kivonjuk a legkisebbet),
– átlagot számítunk ( a kért hónapok átlagértékeit összeadjuk, és elosztjuk a hónapok számával),
– hőmérsékleti amplitúdót (a legmelegebb hónap átlaghőmérsékletéből kivonjuk a leghidegebb hónap átlagát).
C. Jellemezzétek Moldova Köztársaságot, és írjátok le:
1. egy természeti erőforrását;
2. egy éghajlati típusát;
3. két folyójának a nevét;
4. egy növényzeti övezetét;
5. három városának a nevét;
6. két termesztett növényét.
10 pont
A fenti feladat megoldásához az Európai Unió országainak jellemzését kell megtanulni a feladatban felsorolt szempontok alapján.
Itt is biztonságosabb, ha esetleg a kértnél több elemet is meg tudunk nevezni, pl. éghajlattípusokat, városokat, folyókat, termesztett növényeket. Ha ugyanis az egyik hibás, de ott van mellette a kért számú helyes elem, nem vonnak le a jegyből.
Egy ország jellemzésénél kérhetik még a következőket is: altalajkincsek, fontosabb turisztikai régiók, ipari övezetek, domborzati egységek, szomszédos államokat.
D. Adott az alábbi táblázat:
Számítsátok ki:
1. Európa és Csehország népsűrűségét;
2. Románia lakosságának részarányát Európa összlakosságához viszonyítva.
6 pont
A népsűrűség kiszámítása nagyon gyakran előforduló feladat, és az alábbi képlet szerint történik:
Népsűrűség = lakosság száma / terület nagysága
Mértékegysége: fő/km².
Ha valaminek a részarányát kell kiszámítani, akkor legegyszerűbb a hármas szabályt használni:
Ha Európa lakossága 706 000 000 fő……………ez 100%
Románia lakossága 21 000 000 fő………….. ez X%.
X = 21 000 000 x 100 / 706 000 000 = 2,97%
A számításokat mindig két tizedes pontosságig kell elvégezni.
Az érettségin értelemszerűen nem használható semmilyen segédeszköz (számológép, telefon stb.), így ezeket a műveleteket a papíron kell elvégezni.
E. 1. Írjatok egy okot, amiért Kelet-Európa országainak a migrációs mérlege negatív.
2. Írjátok le az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energiának egy előnyét a klasszikus energiaforrásokból nyert energiához viszonyítva.
4 pont
Ez tehát ismét egy logikus választ igénylő feladat.
Pl. 1. Kelet-Európa országainak a migrációs mérlege negatív, mert innen többen elvándorolnak, mint ahányan bevándorolnak.
2. Az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energiának előnye a klasszikus energiaforrásokból nyert energiához viszonyítva, hogy:
– gyakorlatilag kifogyhatatlan
– nem szennyezi a környezetet.
JAVÍTÓKULCS
III. tétel (30 pont)
A. 4 pont jár, az alábbiak szerint lebontva:
1. június – 1 p; október – 1 p;
2. február – 1 p; szeptember – 1 p.
Összesen (1+2) = 4 pont
B. Minden helyes válasz 2 pontot ér:
1. b; 2. c; 3. b.
Összesen (1+2+3) = 6 pont
C. Minden helyes összetevő megnevezése 1 pontot ér:
1. egy természeti erőforrás – 1 p;
2. egy éghajlati típus – 1 p;
3. két folyója – 2 p (1 p mindegyikért);
4. egy növényzeti övezete – 1 p;
5. három városa – 3 p;
6. két termesztett növénye – 1 p.
Összesen (1+2+3+4+5+6) = 10 pont
D. 6 pont jár, az alábbiak szerint lebontva:
1. Európa 69,4 fő/km² (elfogadható minden olyan érték, amely 69 és 70 fő/km² között van) – 2 p;
Csehország 129,7 fő/km² (elfogadható minden olyan érték, amely 129 és 130 fő/km² között van) – 2 p;
2. 2,9% (elfogadható minden olyan érték, amely 2% és 3% között van) – 2 p.
Összesen 6 pont
E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
Összesen 4 pont
 |
Szekernyés Réka,a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium földrajztanára |
